Életképek a „traumafátyol” alatt ⇒ Szurovecz Kitti: A kisemmizett angyal

szm3.jpg

Szurovecz Kitti írt egy olvasmányos, ám témáját illetően korántsem leányálom-történetet. A kisemmizett angyal című regényében olvashatunk a prostitúcióról, az emberkereskedelemről, a szervezett bűnözésről, és valljuk be, az esetek többségében mindezek nem képezik a beszédtéma tárgyát. Ám ettől függetlenül létező fogalmak. Létező problémák. A szerző pedig olyan köntösbe öltöztette Panka és Mia történetét, hogy az minden olvasó számára (meg)érthető legyen – mellébeszélés nélkül. És ettől olyan nagyszerű.

Szurovecz Kitti a Szerzői utószó és köszönetnyilvánításban megjegyzi, célja A kisemmizett angyallal, hogy felhívja a figyelmet „egy, a nagy többség számára gyakorlatilag láthatatlan problémára”. (316.)  

Talán nem túlzok.

 Ha leírom.

Sikerült neki.

Csak olvastam és olvastam a két kamaszlányról, Pankáról és Miáról (Emíliáról). Erős a kontraszt; két ellentétes világ, két teljesen különböző személyiség, mégis összefonódik a történetük a „traumafátyol” alatt. Mia egy nyírségi szegény családból származik, és hogy ne haljon éhen a családja – meg persze ő sem –, Pesten prostituáltként kezd el „dolgozni”. „A szabad akarat a középosztály és a felső tízezer kiváltsága. Az alatt nem lehet ilyesmiről beszélni...” (209.) Míg Mia a testével keresi a kenyerét (a kenyerüket), Panka a budai-rózsaszín felhős-tehetős életét éli, és akkor még nem tudja, a rózsaszín felhő majd (f)oszlani kezd, és helyére a „traumafátyol” kerül.

De ne rohanjunk előre az események sűrűjében; a regény cselekménye akkor veszi igazán kezdetét, amikor Panka képtelen uralkodni az érzelmein, és felkeresi Dávidot, a „barátját”, és mindez az események széles láncolatát indítja el. Pankát elrabolják, a közös lakásban (amelyet akár „kalickának” is nevezhetnék) megismerkedik Miával, sorsuk végérvényesen összefonódik.

 „Hát te meg mit csókolgatod ottan az anyaföldet, Emikém? – kérdezi kásás hangon, mire Mia hirtelen hátrafordul, és az idős asszonyra mosolyog: – Temetem a régi életemet és örülök az újnak. Egyébként meg csókolom, Marika néni!” (298.)

A többi kiderül a regényből. És az is, hogy a szerző valóban alapos kutatómunkát végzett; a történet fikció, ám mégis valósnak tűnik, a karakterek hitelesek (utalok itt például Mia tájszólására, nyelvjárására), a párbeszédek életszerűek és informatívak. A cselekmény fordulatos, izgalmas, a dramaturgiai elemek a helyükön, ellentétben az izgága olvasóval, aki szinte tűkön ül(het) minden egyes fejezet után.

szk5.jpg

„Legszívesebben mindent eldugnék a világ elől, ami csak egy kicsit is jelzi, hogy lány vagyok.” (143.) – e kijelentés is olvasható A kisemmizett angyalban, ám a kötet végén a szerző egy alternatív és boldog(abb) végkifejletet mutat be, amely számomra nagyon idilli, talán egy kicsit túlságosan is. Ugyanakkor az író nyitva hagy néhány kérdést, amelyek fellelhetőek a sorok között, a válaszokat pedig az olvasókra bízza.

Azt még be kéne vallanom...

Szóval ez volt az első regény, amit Szurovecz Kittitől olvastam. És olyannyira életszagtól bűzlő A kisemmizett angyal (és ezt nagyon-nagyon pozitív értelemben írom), hogy vétek lenne e kötetet a polcon hagyni.

Porosodni.

Hagyjuk otthonra lelni.

Eötvös Natália

Olvasói élmény: 9/10

Fotók: Saját

Kiadó: Athenaeum Kiadó

Oldalszám: 328 oldal

Kiadás éve: 2018

Kötés: Puhatáblás, ragasztókötött

ISBN: 9789632938202