Tükör és Irodalom


2020.már.08.
Írta: ennaa Szólj hozzá!

Nőnapi köszöntő ⇒ 6 inspiráló és elgondolkodtató idézet női szerzőktől

Nők, akik inspirálják egymást. Nők, akik inspirálnak másokat. Nők, akik elmélkednek az élet nagy kérdésein, miközben maradandót alkotnak. Nők, akik tanulnak a hibáikból, és teszik mindezt úgy, hogy egyre erősebbé válnak. Nők, akik nem ismernek lehetetlent. Ebben a bejegyzésben számomra nagyon kedves…

Tovább

8 remek kötet, amelyek mellett nem mehetünk el szó nélkül a Könyvfesztiválon

Április 25-én, csütörtökön nyitja meg kapuit a XXVI. Budapesti Nemzetközi Könyvfesztivál, amelynek idei díszvendége a norvég író, Karl Ove Knausgård. Az eseménynek a Millenáris ad otthont, és én mint menthetetlen könyvmoly, minden évben repesve várom a könyves programokkal teli négy napot. És ha már…

Tovább

Rövidre vágva: "C'est la vie!" ⇒ Anna Gavalda: Csak azt szeretném, ha valaki várna rám valahol

Anna Gavalda Csak azt szeretném, ha valaki várna rám valahol című novelláskötetéhez nagy reményeket fűztem: 1) érdekesnek és kifejezetten hosszúnak találtam a címet, és reméltem, hogy ez a hosszúság az elnyújtott olvasmányélményemhez (is) fog kapcsolódni, 2) jóllehet még nem olvastam a szerzőtől…

Tovább

Boldogságkutatás a vaksötétben ⇒ Fehér Boldizsár: Vak majom

„Jó néhány évvel ezelőtt volt egy tanárom, aki azt mondta, az lehet belőlem az életben, ami csak akarok, hiszen még olyan fiatal vagyok, és a lehetőségek száma végtelen. Igen ám, de a döntések száma véges.” (7.) – Fehér Boldizsár így indítja első regényét. A Vak majom egy izgalmas kötet, amelyet nem…

Tovább

Ha megérint a kísérteties hasonlóság - Szécsi Noémi: Egyformák vagytok

Nagyjából a harmincadik oldal után értettem meg, hogy egy időutazás (jobb később, mint soha) részese is vagyok, amikor Elza és Emília életének apró mozzanatait, szürke foltjait ismeri meg az olvasó. A történet egy luxusházibuliban kezdődik, ahová mindketten hivatalosak, és ahol Budapest krémje…

Tovább

Ha a „csendes kalendárium” beszélni tudna – Grecsó Krisztián: Harminc év napsütés

Szemtelen lassúsággal utazom a sorok között. Ismét egy novella utolsó mondata következik, és én megint libabőrös leszek, ez egy már hosszú fejezetek óta. A percek nehezen telnek, az órák, mintha régóta elbúcsúztak volna, és az emlékek elidőznek mellettem. Ha a „csendes kalendárium” beszélni tudna,…

Tovább
süti beállítások módosítása