8 remek kötet, amelyek mellett nem mehetünk el szó nélkül a Könyvfesztiválon

kf2.jpg

Április 25-én, csütörtökön nyitja meg kapuit a XXVI. Budapesti Nemzetközi Könyvfesztivál, amelynek idei díszvendége a norvég író, Karl Ove Knausgård. Az eseménynek a Millenáris ad otthont, és én mint menthetetlen könyvmoly, minden évben repesve várom a könyves programokkal teli négy napot. És ha már itt tartunk, hadd mutassak be nektek 8 olyan kötetet, amelyeknek bőven akad mondanivalója, remek sztorija, élesen kontúrozott és mélyenszántó gondolatoktól hemzsegő (írói) világa. Nem is szaporítom tovább a szót, lássuk a listát!

 #1 Bodor Ádám: Sehol

ba_1.jpgBodor Ádám talán nem is regényeket és novellákat ír, hanem történeteket, amelyek időnként, mint a sebes patakok, széles medrű folyóvá állnak össze, máskor pedig a deltatorkolathoz hasonlóan apróbb szigetek, mederrészek, rejtélyes alakzatok alakulnak ki a folyam körül. A Sehol hét elbeszélése, abszurd balladája ilyen delta-történetek füzére. Újabb variációk végnapokra. 
Hol van ez a Sehol? Valahol a közvetett közelünkben, a vaktérképek szélén, kollektív tudattalanunk mélyén. A Dvug folyó mocsaras partján, a pitvarszki réten, a Hlinka-tetőn, a maglaviti fegyházban vagy éppen a földrajzi valóságban is létező máramarosi Leordinán. Merthogy a többi hely is létezik: megismerjük természeti sajátosságaikat, legerősebb törvényeiket. Temetések és találkozások, árulások és menekülések, háromszögek és mindenféle bonyodalmak. Atombomba az éjszakában. Bodor Ádámnak a kései Beckettet idéző elbeszélései csavarokban és fordulatokban gazdag történetek, elképesztő nyitásokkal és a legváratlanabb végjátékokkal a véletlenek erejéről.

#2 Anne Cathrine Bomann: Agathe

acb.jpg

Franciaország, 1940-es évek. Egy idősödő pszichoterapeuta türelmetlenül számolja a nyugdíjig hátralévő terápiás üléseket, és rezignáltan hallgatja a díványra fekvő unatkozó háziasszonyok apró-cseprő problémáit, miközben madárkarikatúrákat készít róluk. Már abban sem biztos, jó szakember volt-e valaha is, tudott-e segíteni bárkin.

Egy nap megjelenik nála Agathe, egy fiatal német nő, aki nem talál örömöt az életben, nem akar mást, csak eltűnni az emberek szeme elől… A doktor minden tiltakozása ellenére felvéteti magát a páciensek közé, és ahogy egyre közelebb kerülnek egymáshoz, a terapeuta maga is kénytelen szembenézni az intimitástól és a haláltól való félelmével. 

#3 Margaret Atwood: Guvat és Gazella – MaddAddam-trilógia 1.

ma_1.jpg

Az üszkös romokkal borított posztapokaliptikus, mégis furcsán paradicsomi tájban gyönyörű, tea-, krém- és mézszín emberek élik egyszerű mindennapjaikat: bogyókat, gyökereket gyűjtenek, bujkálnak a mutáns vadállatok elől, dorombolva gyógyítják egymást, nevelik gyermekeiket. Nem ismerik sem a szerelmet, sem a háborút, nincs bennük birtoklási vágy. Ők a Guvatkák, a génmódosított faj, amely túlélte az emberiséget kipusztító járványt. Csupán egyetlen ember él velük: a rejtélyes Hóember, akit vallásos rajongással vesznek körül.

Hóember magányosságában az emlékeibe menekül, így ismerjük meg a járvány előtti, tehetős Kampuszokra és a nyomortól, bűnözéstől és betegségektől sújtott plebsztelepekre szakadt világ történetét, ahol mindenki sorsa az elvtelen Konszernek és a központi biztonsági szolgálat embereinek kezében van. Ebben a könyörtelen világban határozza el Hóember gyermekkori barátja, a zseniális géntechnológus Guvat, hogy létrehozza az embernél tökéletesebb fajt. Bármi áron.

#4 Tommy Orange: Sehonnai 

to.jpg

"Briliáns szöveg, tettekre serkentő művészi erő árad belőle." - People Magazine

"Az év legütősebb, legfelkavaróbb első regénye." - Entertainment Weekly

Bámulatos és megrázó portré egy olyan Amerikáról, amelyet eddig csak kevesen láttunk. Tommy Orange regénye nem véletlenül töltött megjelenése óta tizenhat hetet a New York Times bestsellerlistájának élén. Egy olyan hang szólal meg benne, amelyet még sosem hallottunk: fehéren izzó és elsöprő erejű. Egyszerre szilaj, mókás, izgalmas és mélyen modern. 

Tizenkét feledhetetlen figura igyekszik az oaklandi pow-wow-ra, az észak-amerikai indiánok nagy összejövetelére, hogy aztán azon a sorsszerű napon mindannyiuk élete összekapcsolódjon. Költői és ádáz könyv, tele elektromos feszültséggel. Minden egyes lapja egy robbanás erejével ér fel. Sodró lendületű többgenerációs történet, az erőszak és a gyógyulás, az emlékezés és az önazonosság regénye. Egyszerűen az a végzete, hogy klasszikussá váljon.

 #5 D. Tóth Kriszta: Jöttem, hadd lássalak

dtk_1.jpgAz élet döntések sora, s mindenki maga dönti el, hogy az álmait vagy a kiszámítható biztonságot választja-e. D. Tóth Kriszta regényének főhőse, Bora is meghozza a maga döntéseit, amelyek aztán nem csak az ő sorsát, hanem szeretteinek életét is alapjaiban határozzák meg. De vajon képes-e Bora időben belátni, ha rossz döntést hozott, és jóvá lehet-e tenni a mulasztásokat?

A Jöttem, hadd lássalak lapjain nemcsak egy korszak elevenedik meg a maga teljességében, hanem a kollektív és átélhető emberi érzések is: a szerelem, a fájdalom, a gondoskodás. A kötet egy ember sorsának regénye. Ott kerül bele a csoda, hogy általa mindannyian a saját sorsunkra ismerhetünk rá. 

A Jöttem, hadd lássalak történetét a szerző édesanyjának élete inspirálta, s ezáltal hihetetlenül személyes vallomás és búcsú is egyben. A kötet azonnal sikerkönyv lett, amikor 2013-ban először került nyomtatásba, most pedig új, átdolgozott kiadásban, a szerző előszavával kiegészítve jelenik meg.

 #6 Sheila Heti: Változások könyve

sh_1.jpg

„Hogy akarok-e gyereket, vagy sem, azt magam előtt is titokban tartom – ez a legnagyobb titok előttem.”

Mit jelent pontosan az anyaság? 

Mit nyerünk, és mit veszítünk, ha a gyermekvállalás mellett döntünk? Sheila Heti nagy port kavaró, különleges regénye ezeket a kérdéseket feszegeti. Az elbeszélő egy harminchat éves nő, aki a társadalmi és a belső nyomás hatására is úgy érzi, döntésre kell jutnia. De biztos elképzelések híján mi segíthet? Mi történik, ha elménk és ösztöneink között nemhogy összhang, de jóformán kapcsolat sincs. A narrátor vívódása és döntésképtelensége időnként szívbe markoló, máskor humoros, miközben a szöveg szenvedélyessége magával ragadja, a tűpontos megfigyelések pedig zavarba ejtik az olvasót.

Felszabadító hatású, inspiráló és bölcs – nem véletlen, hogy a Változások könyvét a New York Times és a Financial Times is az év legjobb könyvei közé sorolta.

#7 Bauer Barbara: Kétszáz éves szerelem

bb_1.jpgSzentirmai Róza egy isten háta mögötti faluban él fiával, a tizenegy éves Janóval. Családjában a bábamesterség anyáról lányára szálló tudomány – őt is szívesen hívják, ha gyermek érkezik a házhoz. De ismer gyógyírt a női test és lélek minden bajára, kezében van a csábítás és a testi örömök fokozására szolgáló csodaszerek titka, ahogy az összetört szívek balzsama is, férfinak, nőnek egyaránt. A faluban az a szóbeszéd járja, hogy tudása nem e világi: felmenői között boszorkány is akadt. Úgy látszik, csak a saját életét nem tudja egyenesbe hozni, az egyetlen férfi, akit valaha szeretett, gyűlöli. 

Egy napon Rózát furcsa, valóságosnak tűnő álomból ébresztik. Míg álmában máglyára vetették, a valóságban a háza ég le. Bár fiával sértetlenül megmenekülnek, hamuvá és porrá lett életükből semmi más nem marad, csak egy bordó, bőrkötéses könyv – egy hosszú évszázadokat átfogó napló, mely a semmiből került elő, benne egy üzenettel. Róza késztetést érez, hogy beleírjon egy kérdést a bordó könyvbe, melyre megdöbbentő módon válasz érkezik. Válasz – kétszáz évvel korábbról. Róza kíváncsian ered útnak, hogy megtudja, ki írhatta a sorokat. Miközben az árvíz után újjászülető Szeged utcáit járja a könyvvel a kezében, egyre többet tud meg egy olyan világról, amelynek már a nyomai is csak az emlékezetben élnek. A könyv sorai az egykori Boszorkányszigetre vezetik, ahol a fák és gyomok között meghallja a múlt suttogását, a talpa alatt pedig megérzi az egykori máglyák hamujának perzselő érintését. 

#8 Filippov Gábor – Nagy Ádám – Tóth Csaba: Párhuzamos univerzumok – Képzelet és tudomány

fg_1.jpgElpusztíthatja-e holnap egy aszteroida a Földet? Lehetünk-e fiatalabbak a saját gyermekünknél? Megjósolható-e a jövő a tudomány segítségével? Vannak-e jogaik a majmoknak? Hány neme lehet egy földönkívülinek? Hogyan építsünk életképes diktatúrát? Gazdasági hiba volt-e a Birodalom presztízsberuházása, a Halálcsillag megépítése? Cersei Lannister vagy Daenerys Targaryen kormányzott-e jobban? Na és mitől leszünk szerelmesek? 

A Párhuzamos univerzumok tizenöt tanulmánya a Star Wars, a Star Trek, a Harry Potter-széria, a Deadpool, a Kapcsolat vagy a Trónok harca mellett számos további népszerű sci-fi, horror, fantasy és disztópia tudományos szempontú elemzésére vállalkozik. A műfaji sokféleség mellett a kötet fő újdonsága, hogy a társadalomtudományok mellett a természettudományok kiváló és elismert magyar képviselői is képviseltetik magukat benne. 

 

Eötvös Natália

Főkép: Saját

Ha nem elég a könyves kontentből: megoldás ITT és ITT #csekkolniér