Hagyatékból előkerült dosszié, öt füzettel, mély és őszinte szerelemmel. Szabó Magda: Nyusziék - Naplók 1950-1958 című kötete érzelmi kincsesláda, a maga földöntúli erejével. A füzetek emlékek, a múltról, Szabó Magda és férje, Szobotka Tibor kapcsolatáról. Ők ketten teremtenek egy belső világot, távol a külső világtól, annak zajától, félelmeitől, kételyekkel teli mindennapjaitól, a pénztelenségtől, a munkától, netán annak hiányától, s mindattól, ami kettejük boldogságát akadályozhatná. "Ezer élet kellene, és mind Veled" - Iskolai füzetek az igaz szerelemről.

Hagyatékból előkerült dosszié, öt füzettel, mély és őszinte szerelemmel. Szabó Magda: Nyusziék - Naplók 1950-1958 című kötete olyan jegyzeteket tartalmaz, amelyek könnyedén belopják magukat az olvasók szívébe. Nem túlzás, és még csak nem is ámítás, hiszen az írónő olyan részletesen ismerteti férjével, Szobotka Tiborral való kapcsolatának egy-egy kiragadott fejezetét, hogy néhol megfelelő jelzőt sem találhatunk rá. Mert csak ők érthették. Csak ők érezhették - igazán.

A kötet érzelmi kincsesláda, a maga földöntúli erejével. A füzetek emlékek, a múltról és kettejük szerelméről. Az írónő az első (Nyusziék I.) és a második (Nyusziék II.) naplóban részletesen ismerteti egy-egy belső világbeli napját, napjukat, szenvedélyes szerelmük meghitt pillanatait, ezáltal a "topuzást", "nyuszizást" (együtt végzendő tevékenységek, amelyeket egymás beceneveiből alkottak) is, az anyagi helyzetük kilátástalanságát és a szűkös mindennapokat, a harmadikban pedig már kevesebbet ír a férjéhez fűződő kapcsolatáról, így a munkahelyi történéseknek nagyobb figyelmet szentel. A negyedik füzet egyfajta "útleírás", bár nem a szó legszorosabb értelmében, inkább amolyan szabómagdásan. Az ötödik füzet (Nyúlak negyedik könyve) a fényről szól, ami kivezet a kilátástalanságból, és még inkább megpecsételi kettejük sorsát. Kettejük szerelmét. Ebben a füzetben található egy utólagos bejegyzés is, 1983. március 1-jei dátummal, ami jelentősen eltér a Nyusziékban megszokott hangulatvilágtól. 

Kifejezetten tetszettek az idegen szavak, az írónő latin nyelv iránti érdeklődése és szeretete. Továbbá nekem, mint (menthetetlen) irodalomkedvelőnek, különösen kedves volt a kortársak ismertetése: Nemes Nagy Ágnes, Lengyel Balázs, Pilinszky János, illetve Devecseri Gábor egyaránt helyet kapott a sorok között. Mindehhez szorosan hozzátartozik, hogy az írónő és férje szellemi társak is voltak, mindketten rajongtak az irodalomért. (És egymásért.)

Szabó Magda és Szobotka Tibor teremt egy világot, ahol csak ketten vannak - az lesz a belső világuk. Távol a külső világtól, annak zajától, félelmeitől, kételyekkel teli mindennapjaitól, a pénztelenségtől, a munkától, netán annak hiányától, s mindattól, ami kettejük boldogságát akadályozhatná. "Ezer élet kellene, és mind Veled" - írja Szabó Magda az első füzet, 41. oldalán.

Szorosan fogják egymást, miközben elvesznek a pillanatban. Szerelmes érintések, csókok, ölelések, már-már festői idillt varázsol az olvasó lelki szemei elé. És kölcsönös tiszteletet. Ők ketten, a nagybetűs szerelem égisze alatt tisztelik egymás érzéseit, érintéseit, tekintetét, és összefonódva ébrednek a holnappal. Mert a holnap mindig eljön - egészen addig, amíg ott vannak egymásnak.

"Annyira eggyé lettél az életemmel, hogy teljesen tehetetlen, tanácstalan, béna volnék Nélküled. Mindennek Te adsz értelmet és jelentőséget. Olykor végiggondolni sem mertem, mennyire szeretlek."

Különben a Mindennek vége, külön semmit sem érnek. Nem tudnak egymás nélkül élni, tetőtől talpig összeérni, eggyé válni...

... "borzasztó boldogságban".

Olvasói élmény: 10/10

Fotók: Saját