Tükör és Irodalom


2018.okt.28.
Írta: ennaa Szólj hozzá!

A zsenialitás illatszeres üvegcsékkel, zöld tintával és papucsban tör utat magának ⇒ Kosztolányi Dezső: Mindent bevallhatok

Mindent bevallhatok. Szenzációs cím. Mivel Kosztolányi Dezső sosem beszélt mellé. De szerette a tréfát is. És ha ő, a költő, író, műfordító bevall(hat) mindent, nincs mitől tartania, jöjjön, aminek jönnie kell, ő mindig csak saját magát adta. Ha úgy tetszik: saját magát alakította. E kötetben pedig…

Tovább

Aki nélkül minden könyvespolc üres lenne – 101 éve született Szabó Magda

„A tizenhármak emléknapja egy nappal esett születésnapom után, gyakran eltűnődtem rajta, lesz-e valami befolyással az életemre, hogy majdnem hogy nemzeti gyásznapon születtem.” A könyvespolcom üres lenne Szabó Magda kötete(i) nélkül. Az ajtó, Abigél, Ókút, Régimódi történet – csupán néhány cím, a…

Tovább

Júdás (száma) is készre alkudja történeteit ⇒ Bódi Attila: Lázadni veletek akartam

Miután elolvastam Bódi Attila első kötetét, egyszerűen képtelen voltam megérteni, miért csak a napokban jutottam el odáig, hogy leemeljem a könyvespolcomról. És elolvassam. A Lázadni veletek akartam olvasmányos stílusával, élesen megrajzolt karaktereivel, Ceauşescu diktatúrájában születő „készre…

Tovább

„Boldogságot maga az élet, nem pedig a keresése ad” – Katja Pantzar: Sisu és én

A „sajátos finn akaraterő” kézikönyvét tartom a kezemben. Forgatom, olvasom a címet (újra), a fülszöveget (újra), majd kiragadok egy-két fejezetet és elgondolkodom rajtuk (sokadszorra). A forgatókönyv a szokásos, csak a kötetről alkotott gondolataim tárháza bővül. És csak bővül. Katja Pantzar-féle…

Tovább

„A fejlődés és a káosz egy és ugyanaz” – Pálfi Norbert: Noé bandája – Igaz történetek igazi állatokról

Nem voltam jó biológiából. A belső borító információi szerint Pálfi Norbert sem. Kettőnk közül ő írt könyvet. Első kötete, a Noé bandája korántsem hétköznapi olvasmány (például azért, mert kettőnél több humoros megjegyzést tartalmaz), a szereplők főként állatok, emberi tulajdonságokkal felruházva,…

Tovább

„A »feladom« azt jelenti, hogy nem élek.” - Dr. Csernus Imre: A harcos – Életrajz és lélekrajz

Csernus Imre olyan kérdéseket is fel tud tenni, amit mások nem. Csernus Imre számára a tévészereplés csak egy kirándulás volt. És Csernus Imre, ha egy százalék esélyt lát, akkor megy, soha nem adja fel. Új kötetében, A harcosban kendőzetlen őszinteséggel vall az életrajzáról. A lélekrajzáról.…

Tovább

A mustársárga emlékképek margójára – Mörk Leonóra: A porcelánlány

A címadás nem egyszerű feladat. Egy címbe sűríteni mindazt, amiről szól az iromány, a szerzemény, az alkotás, és még sorolhatnám a szebbnél szebb szavakat, kifejezéseket, ám akkor nem érnék a gondolatmenetem végére. Pontosabban elkanyarodnék a kiindulóponttól, másról kezdenék el írni, de nekem itt…

Tovább

Így szökj meg a saját életedből! – Mörk Leonóra: A papagájos ablak

„Tizenkét éves koromban szöktem meg először.” – indítja A papagájos ablak című regényét Mörk Leonóra. Erős kezdés, sokszínű élményanyag, a német kultúra iránti tisztelet és szeretet jellemzi a kötetet, pontosan ebben a sorrendben, de akkor hadd említsem már meg Luther Mártont, Johann Wolfgang von…

Tovább

 „Ha mindenkinek van naplója, miért ne legyen nekem is.” - Szabó Magda: Megmaradt Szobotkának

A szavakon a túl. A legeslegen túl. Szabó Magda kötetének szereplői hús-vér emberek, szellemi és lelki társak, egyenrangú partnerek. Fülig szerelmesek, nem is tagadhatnák, ugyanakkor különböznek egymástól. Szabó Magda (menthetetlenül) optimista, Szobotka Tibor (menthetetlenül) pesszimista, és…

Tovább

Wenckheim Krisztina grófnő magával ragadó életregénye – Bauer Barbara: A leggazdagabb árva

Életregény. Így nevezi Bauer Barbara A leggazdagabb árva c. kötetét. Sorainak főszereplője Wenckheim Krisztina Mária Anna Regina, Wenckheim József Antal gróf lánya, egyetlen gyermeke, aki háromévesen árván marad. És gazdagságot örököl, ami egyrészről megkönnyíti, másrészről pedig megnehezíti…

Tovább