Megalázás. Megcsalás. Megértés (?). Egymás után, vagy felcserélt sorrendben, és mindezek elvezetnek majd egy olyan történet végkifejletéig, amelynek szereplői minduntalan játszanak egymással. Négy évtized bánata és öröme rajzolódik ki Domenico Starnone Hurok című kötetében, hiszen „rokonszenvesen…

Nagyon felkeltette az érdeklődésemet Clare Azzopardi prózakötete, amely a Noran Libro Kiadó gondozásában, az Európa női szemmel című könyvsorozatban jelent meg. Szabó T. Anna fordítása jelentősen hozzájárul a Pár női név kivételes (olvasói) élményéhez, a prózák női szereplőiről nem is beszélve. A…

Miután elolvastam Bódi Attila első kötetét, egyszerűen képtelen voltam megérteni, miért csak a napokban jutottam el odáig, hogy leemeljem a könyvespolcomról. És elolvassam. A Lázadni veletek akartam olvasmányos stílusával, élesen megrajzolt karaktereivel, Ceauşescu diktatúrájában születő „készre…

„Ki maga?” – indítja A titokzatos én című kötetét Brian R. Little. Majd sorait ekképpen folytatja: „Tudom, hogy tapintatlanság feltenni ezt a kérdést, talán még kényelmetlen is.” (9.) Érdekes kezdés, érdekes fejezetek, amelyek több aspektusból is vizsgálják, miként formálják egyéniségünket és…

Vettem egy nagy levegőt, mielőtt hagytam e bejegyzésnek, hogy meséljen; John Williams prózájáról, a remekbe szabott, többszörösen összetett mondatairól, amelyek oly’ szorosan kapcsolódnak össze, hogy ha az olvasó akarná, akkor se tudná szétválasztani őket. Márpedig miért is akarná, a szerző szavai…