Tükör és Irodalom

2018.aug.26.
Írta: ennaa Szólj hozzá!

„Titok minden ember”, és a remény vakká tesz – Edna O’Brien: Kis piros székek

„Mindig rossz dolgok történnek, rossz dolgok régen, rosszak csak néhány perce.” (118.) – e mondat tökéletesen bemutatja Edna O’Brien prózájának hangulatvilágát. A Kis piros székek érzékeny témákat feszeget; népirtásról, piros és fekete színnel átitatott gonoszságokról, háborús bűnösökről, igen,…

Tovább

A mindennapi mindfulness-gyakorlás (illusztrált) margójára – Michael Acton Smith: Belső csend

A Belső csend egy gyönyörűen illusztrált kötet, rendkívül hasznos tanácsokkal és gyakorlati ötlettárral. Öröm volt olvasni, lapozgatni, és segítségével időt szakítani a (rendszeres) meditációra. A zárójel esetemben indokolt, hiszen időbe telik rendszeressé tenni a mindfulness gyakorlását, de azt már…

Tovább

„Boldogságot maga az élet, nem pedig a keresése ad” – Katja Pantzar: Sisu és én

A „sajátos finn akaraterő” kézikönyvét tartom a kezemben. Forgatom, olvasom a címet (újra), a fülszöveget (újra), majd kiragadok egy-két fejezetet és elgondolkodom rajtuk (sokadszorra). A forgatókönyv a szokásos, csak a kötetről alkotott gondolataim tárháza bővül. És csak bővül. Katja Pantzar-féle…

Tovább

Amikor a szomorúságtakaró oszlani kezd – Rhiannon Navin: Egyetlen gyermek

Fájdalmasan őszinte. Ez a két szó jut eszembe Rhiannon Navin bemutatkozó kötetéről, az Egyetlen gyermekről. Az Athenaeum Kiadó gondozásában megjelent regény kiindulópontjában egy iskolai lövöldözés áll, a történéseket pedig egy hatéves kisfiú, Zach Taylor szemszögén keresztül ismeri meg az olvasó.…

Tovább

Nyolcvan fejezet az életszagú szerelemről – Jill Santopolo: A fény, amit elvesztettünk

Válasz(tás). És a múló pillanatok esszenciái, amelyek hosszú-hosszú időre belénk ivódnak, megannyi érzést hordozva magukban. Jill Santopolo A fény, amit elvesztettünk című kötetében egy igaz és őszinte szerelemről ír, nyolcvan fejezeten át, miközben átadja a szót Lucy-nak, meséljen ő maga, meséljen…

Tovább