Amikor megszólal a Fájdalomfal – Finy Petra: Akkor is [ELŐOLVASÁS]

img_6972.jpg

Akkor is. A sorok között szinte tapintani lehet a feszültséget és a fájdalmat. Finy Petra fejlődésregénye egy percre sem hagyja veszni az olvasó érdeklődését – és persze főhősnőjét, Sárát sem, aki erőn felül próbál helytállni: kétgyermekes anyaként, feleségként és tanárként. Miután férje egyik pillanatról a másikra elhagyja, kénytelen szembenézni azzal a ténnyel, hogy valami elromlott. Darabjaira hullott. És akkor megszólal a Fájdalomfal. Recenzió.

Finy Petra Akkor is című regénye Salamon Sára történetét mutatja be. Sára látszólag boldog házasságban él férjével, Andrással, és imádják gyermekeiket, Samut és Mirit. Idilli családi portréjukon csupán egy dolog ejt foltot: András új barátnője, aki jobb (?), kívánatosabb (?), vonzóbb (?), fiatalabb (!), mint felesége, így viszonyt kezdeményez vele. Aztán folytat. Ám mielőtt mindez kiderülne, András egyik pillanatról a másikra elköltözik otthonról. Sára összeroppan és darabjaira hullik. Innen indul a kötet főcselekménye.

A folytatásban kiderül, Sára célja, hogy visszaszerezze férjét. Mert ő akkor is visszaszerzi. És minél többet olvasunk erről a célról, annál inkább formálódik a nő karaktere. Fejlődik. Így jut el Sára a kezdeti sokktól, traumától (még öngyilkossági kísérlettel is próbálkozik) a továbblépésig. De addig nagyon hosszú az út.

Meg ott van az a bizonyos Fájdalomfal (micsoda összetett szó!!!) is, amire a kínszenvedés egy-egy leírt, tapintható, látható eleme kerül. Ennél a résznél kiemelem, hogy a kötetben Sára a hős, András az antihős. Sára a jó, András a rossz. Sára a nő, anya és feleség, András pedig férfi, apa és férj. Legalábbis az eredeti verzió szerint. De az élet forgatókönyvét felülírhatja a múló pillanat heve, az abban lángra lobbanó szenvedély, és... és akkor mindennek vége. Egy házasság zátonyra fut, egy család pedig darabjaira hullik. És akkor megszólal a Fájdalomfal.

Mindeközben kisebb-nagyobb cselekményszálak gubancolják a főhősnő történetét, gondolok itt Bárdosihoz fűződő túl közeli barátságára, vagy éppen Bea féltékenységi jeleneteinek „utóhangjaira”. Őze bácsi karaktere kifejezetten szemléletesre sikerült. A zsémbes öregúr, az elviselhetetlen szomszéd, aki mogorva köntösbe csomagolja mondanivalóját, de a szíve mélyén mégis törődik az emberekkel, például Sárával, illetve a nő gyermekeivel. Vagy a saját fiával, Picivel.

Ha már a különféle cselekményszálakat említem, idézem Sára és édesanyja közös történetének egy mozzanatát is, amely tökéletesen leírja, hasonló megpróbáltatásokon mennek keresztül:

"Álltak az aulában összeölelkezve, szinte egymásba nőve, mint két fa, amelyeknek közös a gyökere, és a törzsük is egymásba olvad helyenként. Úgy emelkedtek ott, mint akiket már semmivel, semmilyen fájdalommal nem tépázhat meg az élet." (226.)

Az írói technika remek, fontos eszköze a metaforák használata. Különös szenvedéllyel elemzem a szavakat (szakmai ártalom), így nem meglepő, hogy kiemelem Finy metaforáit. Remekül sejteti a fájdalmat, pontosabban annak tetőpontját, az Elhagyt és az Önsajn című fejezetekben érzékelhető lehagyott vagy elhagyott szóvég. Mindezek a kimeríthetetlen írói eszköztár érzékletes kellékei.

Az Akkor is rendkívül tanulságos történet a (viharos) férfi-nő kapcsolatról, a továbblépésről, a fájó sebek gyógyulásáról, s a család kötelékéről. Finy Petra főhősnője foggal-körömmel küzd a kilátástalannak tűnő helyzettel - és önmagával, mindeközben anyatigrisként óvja gyerekeit a fájdalomtól. Hősiesen veszi az akadályokat. Mert akkor is elhiszi, hogy van tovább. Tovább a boldogság felé.

És egy napon talán megérti Andrást.

De ha nem, már azt sem bánja.

 

Olvasói élmény: 10/10

Fotó: Lira.hu 

Kiadó: Athenaeum Kiadó

Oldalszám: 300 oldal

Kiadás éve: 2018

Kötés: Keménytábla, védőborító

ISBN: 9789632937489